Isteni Irgalmasság vasárnapján szentelik a templomot
Közélet > Páty
2019-04-27
A nyolcvanas években Pátyon csak kis létszámú katolikus diaszpóra élt, amely a kilencvenes években a fővárosból kiköltöző nagycsaládos katolikus híveknek köszönhetően gyarapodott és kinőtte a templomnak használt régi falusi mozit.
Kertész Imre atya vetette fel a templomépítés gondolatát és Zsolnay Béla apátplébános 2000. június 17-én helyezte el az új templom alapkövét azon a telken, melyet Takács Nándor, akkori megyéspüspök erkölcsi és anyagi támogatásának köszönhetően vásárolt meg az egyházközség a helyi önkormányzattól. Zsolnay Béla 2000-ben megalapította a Pátyi Római Katolikus Templomért Alapítványt is a templomépítés pénzügyi megsegítésére. A tervpályázaton Gutowski Robert, lengyel származású, Pátyon élő fiatal építész nyert. 2007-től az idős apátplébános munkáját Harkai Gábor, budajenei plébános segítette 2008-ig, Zsolnay Béla atya haláláig. Ezt követően Gábor atya irányította az építkezést, egészen a befejezésig.
A 2006-tól 2019-ig megszakítás nélkül készülő Isten háza kerített templom. A templomteret és az oltárt a telek legmagasabb, egyben leghangsúlyosabb pontjára helyezték, az áldozatot bemutató pap keleti irányba tekint. A befoglaló ellipszisben egy másik, szögtöréssel elhelyezett ellipszis alakú kert létesült. Hasonlóan a középkori templomok tengelytöréséhez, a két ellipszis tengelytörése Krisztus testét jelképezi a kereszten. Az ölelő formát idéző oldalszárnyak védelmezően veszik körbe a kertet. A déli oldalon díszes bejárat fogad, az északi oldalon harangtorony emelkedik.
A templom négy egységre bontható: templomtér és közösségi terek, plébánia paplakkal és irodával, torony és kert. Az épületben a liturgikus alkalmak mellett otthonra leltek a Regnum Marianum közösségei, a helyi cserkészek, valamint a plébániai közösségek és hittancsoportok.
A templom ajtaja a profán világ és a szakrális tér találkozási helye. Ez a gondolat határozta meg Ozsvári Csaba egyházi ötvösművész szándékát egy cizellált bronzlemezekből elkészülő bronzkapura. A tizennégy kazettából a művész korai halála miatt csak hat készült el, melyek a templomteret díszítik majd.
A harangtoronyban öt harang lakik, melyeket Szent Imre (350 kg), Szent István (162 kg), a második világháborúból való megmenekülés (130 kg), Szent Erzsébet (55 kg) és Szent Gellért (36 kg) tiszteletére öntöttek. A délidőben megszólaló legnagyobb harangot, valamint a másik, 130 kg-os harangot Szlezák László budapesti műhelyében öntötték 1936-ban és 1947-ben, míg a többi harang Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő műhelyében készült 2008-ban.
A templom egyházmegyei és állami forrásokból, a hívek adományaiból, munkájával, valamint önkormányzati és alapítványi forrásból épült. A közösség 2013-ban vette birtokba az épületet.
Az új templomot 2019. április 28-án, Isteni Irgalmasság vasárnapján, délelőtt 10 órakor Spányi Antal megyéspüspök szenteli Istennek, Szent II. János Pál tiszteletére. Az ünnepi szentmisére nagy szeretettel hívják és várják a Buda környéki lakosokat.
A teljes befejezéshez még szükséges egy koncertekre is alkalmas orgona és a szentélybe tervezett műalkotások is. Támogatásokat, a szja 1%-nak felajánlását a pátyi katolikus közösség a Pátyi Római Katolikus Templomért Alapítványon keresztül tud fogadni, melynek adószáma: 18687996–2–13. Ezzel az orgona megépítése mellett a nagy sikerű templomi koncertek megrendezését is támogatják.
Dr.Kővágó István
