Megtorlás
Könyvajánló > Nagykovácsi
2016-11-04
November 4-én dr. Zétényi Zsolt ügyvéd az 1956-os szabadságharc bukása utáni megtorlásról tart előadást 18 órakor Nagykovácsiban az Öregiskola Közösségi Házban. A rendezvényen három érdekes könyve is megvásárolható lesz, melyeket a szerző dedikálni is fog.
1. A Képíró-per
A Képíró-ügy nevezetes jogtörténeti és politikatörténeti eseményként vonult be a magyar és – túlzás nélkül állíthatjuk – világtörténelembe. Az ügy felkavarta a magyarországi közvéleményt is. Dr. Képíró Sándort nemcsak a magyarországi, hanem a világsajtó is közismertté tette, főbenjáró bűncselekmény elkövetőjeként, háborús bűnösként bélyegezték meg őt Izraeltől New Yorkig, Moszkvától Ausztráliáig. A zsidóság ellen tömegméretekben elkövetett II. világháború alatt történt bűncselekmények felderítésével és a tettesek üldözésével hivatásszerűen foglalkozó Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája s annak vezetője 2006-tól folyamatosan tömeggyilkosként tette közveszély és gyűlölet tárgyává a 2011-ben részletes tárgyalás után felmentett, volt magyar királyi csendőrtiszt nevét.
2. Ártatlanul, jeltelen sírban (a Kristóf-ügy):
Kristóf László v. csendőr nyomozó törzsőrmestert 1959-ben a jogszerű rendőrségi fegyverhasználat folytán meghalt, kommunista jelképpé vált ellenálló, dr. Ságvári Endre 1944-ben történt „meggyilkolásának” koholt vádja alapján halálra ítélte az önkényuralom katonai bírósága, s az ártatlan embert kivégezték. A Legfelsőbb Bíróság 2006-ban felmentette Kristófot az emberölési vád alól. A könyv az 1959-ben és 2006-ban lefolytatott eljárás adatai alapján ismerteti és elemzi az 1944-ben történt letartóztatási kísérlet történeti tényeit, az 1958-1959-ben folyt büntető eljárás (nyomozás, bírósági tárgyalás) dokumentumait, a 2006-ban kezdeményezett rendkívüli perorvoslat történetét, a család visszaemlékezéseit, és kitér a jelentős sajtóvisszhang legfontosabb elemeire. Az ügy jelentős jogtörténeti és társadalomtörténeti adalék a huszadik század eseményeinek megítéléséhez. A szerzőt az a jogászi meggyőződés vezeti, hogy valamely kriminális cselekmény megítélése – bármennyire összefügg is politikai és ideológiai elemekkel – lehetséges és szükséges a kriminalisztika és büntetőjog eszközeivel, nincsen többféle igazság.
3. Több fényt! (Tanulmányok, gondolatok):
Zétényi Zsolt tanulmányai, gondolatai és beszédei a nemzetstratégia, nemzetpolitika és a gyakorlati jogtudomány egyes égető kérdéseit, döntési, választási helyzeteit ölelik fel. A tanulmányok egyik csoportja az igazságtétel tényeivel és teendőivel foglalkozik. A szerző nem híve az öncélú kesergésnek és latolgatásnak, hanem még a kevéssé reményteljes kérdésekben is a lehetséges megoldások és kibontakozás módozatait keresi. A mosonmagyaróvári sortűzperről szóló tanulmányértékű bírósági felszólalása egyrészt a mosonmagyaróvári sortűzper tényeivel, az eljárás alapján megállapítható tényállással, másrészt a tényállásból adódó jogi következtetésekkel, harmadrészt az elmúlt önkényuralmi rendszer bűnöseinek felelősségre vonásával kapcsolatos büntetőjogi és alkotmányossági kérdésekkel ismerteti meg az olvasót. Ide tartozó tanulmányai szembesítik az érdeklődőt a kilencvenes évek egyik legnagyobb közjogi hazugságával: a felelősségrevonás alkotmányellenességének téveszméjével.
A kötet másik nagy témaköre a Szent Korona eszméje és tana. A tanulmányok célja a Szent Korona visszahelyezése elveszített helyére a kor követelményei által elvárt változások figyelembevételével, de a régi alapokra való szerves építkezéssel, annak kutatásával és megmutatásával, hogy Magyarország Szent Koronája, mint különleges erkölcsi-jogi személyiség, jelenség, szimbólum és mintegy ,,nemzeti őskép" hogyan helyezhető el a mai magyar államiság intézmény- és gondolatkörében. A nemzetkoronázás, a nemzet erkölcsi felemelése és megerősítése a Szent Korona-tanból következő legfontosabb feladat, mintegy előfeltétele a Szent Korona közjogi megújulásának. A szentkoronás gondolatkörbe tartozik a nagy érdeklődésre igényt tartható Jogfolytonosság alkotmány című tanulmány, amely a történeti alkotmány hagyományának jelenkori lehetőségeivel foglalkozik. A tanulmányok harmadik nagy köre a nemzetstratégia, így különösen a trianoni nemzet- és országvesztés által felvetett kérdéseknek, a nemzeti önrendelkezésnek égető teendőit, a torzult nemzeti lét állapota meghaladásának gondolatkörét mutatja meg.
