Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Az eredeti helyszínen a makkosi legenda

Kultúra > Budakeszi

2015-09-09


Varga Lóránt Kővel, kő nélkül című, a 280 éves makkosi legendáról írt drámáját a templomkertben felállt nyári színházban közel ezren nézték meg augusztus 27-29. között. A szervezők amatőr színjátszó csoporttal akár már húsvétkor újabb darabot mutatnának be, ezúttal a plébániatemplom romkertjében.

A makkosmáriai búcsújáróhely története 1731-be nyúlik vissza, amikor Traub Jánosnak egy útszéli tölgyfán megjelent a szenvedő Krisztus arca. A budakeszi sváb legény hálából Falconeri budai festő festményét függesztette a fára. A zarándokhely iránti érdeklődésnek köszönhetően 1768-ban már felszentelhették itt a trinitárius rend templomát és kolostorát, s addigra már több tucat csodát tulajdonítottak a helynek. 1784-ben azonban II. József feloszlatta a rendet, s a rommá lett kegyhely csak az első világháború után került vissza az egyház kezébe. A második világháború után Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete vált meghatározóvá. A hívek adományaiból 1950-ben szentelték fel az új templomot, melyet a kommunizmus nehéz éveit követően jelenleg a Domonkos Rend működtet.

A Traub-testvérek (Tóth Balázs és Kutasy Pál)

Bakács Bernadett alpolgármester évek óta próbálja szorosabbra fűzni Budakeszi és a kegyhely kapcsolatát, melynek hatásos eszköze a Makkos Mária történetét és küldetését felmutató és budakeszi szereplőkkel időről-időre bemutatható színdarab. Varga Lórántot 2011 tavaszán ő kérte fel a történet megírására, melyet még azon az őszön az almásfüzítői Talpalatnyi Színház Szűcs József kiváló rendezésében nagy sikerrel elő is adott a helyi művelődési központ épületében.

 

Aztán a pályázatok írásának időszaka következett, hogy összeálljon a költségvetése a makkosmáriai előadásnak is. Lázár Csaba, a Magyar Katolikus Rádió színész-bemondója Budakeszi kulturális tanácsadó testületének javaslatára már 2013 óta foglalkozik a darab újrarendezésével, melynek zenei betéteit már akkor megíratta Laczó Vince Zoltán teológus-zeneszerzővel, a Magyar Katolikus Rádió zenei szerkesztőjével. Lázár Csaba 2015-ben egy elnyert hangjáték-pályázatnak köszönhetően a darabot feldolgozta, s augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján adásba is ment a katolikus rádióban.

2014-ben a Budakeszi Szépítő Egyesület az önkormányzattal és az Erkel Ferenc Művelődési Központtal másfél millió forintot nyert, ami a színdarab 2,5 milliós költségvetésének 38%-a. Budakeszi önkormányzata az egyesületen keresztül további háromszázezer forint támogatást adott. Egy elbírálás alatt álló pályázatból várnak még 150 ezer forintot, miközben a jegyeladásból nettó 1 084 500 Ft jött be, tehát a pénzügyi siker sem maradt el.

A budakeszi Hagyományőrző Kör kórusa

A darab legnagyobb értéke azonban az az összefogás, amely a különböző felekezetek, civil szervezetek és az önkormányzat intézményei között megtapasztalható volt úgy, hogy a Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Vargha Tamás honvédelmi államtitkár által védnökölt előadásokon a hivatásos színészek mellette a helyi közösség, a szemtanúk leszármazottai is szerepelhettek, s bátran mondhatjuk, hogy kiválóan megállták a helyüket.

Koós Hutás Katalin
fotók: Bánkuti Ákos

A szereposztásban hivatásos színészek voltak Ivancsics Ilona, Fazekas Andrea, Csík Csaba, Incze József, Sinkovits-Vitay András és Szélyes Imre.

A budakeszi szereplők: Albrecht István, Ambrózy István, Tóth Balázs, Danhauser Soma, Kemény Zsófi, Kutasy Pál, Pfendtner József és Rajnai László. A műsorban közreműködött még a Hagyományőrző Kör kórusa és a Zákányi Zsolt Református Vegyeskar.


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg