Százéves Mátéffy József
Múltunk tanúi > Budakeszi
2015-07-10
Született az első világégés alatt Erdélyben. Megélte Trianont, s a II. világháború után volt amerikai és szovjet hadifogoly is. Erdélyből Magyarországra, Budakeszire menekül, amely akkor éppen történetének legnagyobb deportálásait éli át. A MÁVAG mozdonytervezőjeként dolgozott egész életében.
Született Sajóudvarhelyen (ma Románia), 1915. július 11-én, ötgyermekes család harmadik gyermekeként.
Szülők: Édesapja, azaz az idősb. Mátéffy József katolikus kántortanító volt Erdélyben (pld. Segesváron). Az édesapa korán árvaságra jutott, gyámja, gondnokolója Mátéffy Viktor katolikus pap - közismert esztergomi plébános - volt. Édesanyja szintén katolikus, pontosabban szamosújvári örménykatolikus volt.
Testvérek: Két- szintén hosszú életű bátyja- a családi hagyományt követve szintén katolikus kántortanító volt, az egyik Csíksomlyón, a másik előszőr Erdélyben, majd a háború után a Balaton-felvidéken.
Iskolák, munkahely, hadifogság: 8 évig a kolozsvári piarista gimnázium tanulója, majd szintén Kolozsváron szerzett gépészmérnöki diplomát. A második világháború után volt amerikai és szovjet hadifogoly. Magyarországon mindvégig a MÁVAG mozdonytervezőjeként alkotott, számos gőz- és diesel mozdony tervezésében vett rész.
Budakeszi élet: Budakeszin a hadifogsága után nincstelen menekültként keresett otthont szüleivel és leánytestvére családjával együtt. Ide hívta a szintén erdélyi menekült menyasszonya családját is. Feleségével a budakeszi katolikus templomban házasodtak össze 1948 nyarán. Itt párja haláláig (8 éve) együtt éltek. Két gyermekük született, leánya családjával ma is itt él. Gyermekeiknek azt mesélték, hogy Budakeszit első látásra megszerették, mivel a táj Erdélyre emlékeztette őket. Nem csalódtak, a falu megmaradt, a háborúban szintén sok nyomorúságot megélt lakossága befogadta őket.
A leszármazottak, családtagok, barátok példának tekintik életét. Azt, hogy pillanatnyi haszonszerzés miatt soha nem tért le az egyenes útról, keresztény hitét, hazaszeretetét akkor is megtartotta, amikor ez hátrányokat jelentett. Feleségével együtt kitartó, szorgalmas munkával a nincstelen menekült indulás után megfelelő, kiegyensúlyozott életet biztosítottak gyermekeiknek.
2015. július 11-én 10 órakor a budakeszi római katolikus templomban hálát adnak a Jóistennek hosszú tartalmas életéért, azért, hogy a mai napig követni tudja a világ eseményeit, hogy még öt éve együtt látogathattak el a csíksomlyói búcsúra és Gyimesbükkre, azt, hogy még mesélni tud a múltról, és hogy még tervei vannak.
Gyermekei, unokái és azok házastársai, dédunokái,
magyarországi és erdélyi rokonai, iskolatársai, kollégái
és mind azok, akik ismerik és szeretik
