Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Új igazgató a budakeszi kultúrházban

Kultúra > Budakeszi

2007-02-04


Január 18-án egyhangú döntéssel a budakeszi képviselő-testület új igazgató kinevezéséről döntött az Erkel Ferenc Művelődési Központ élére, aki február elsején kezdi meg munkáját . Felesége az érdi művelődési központ vezetője. Az Érden élő, egy időben aktívan politizáló, erdészből lett közművelődési szakembert, Szabó Lajost terveiről faggattam.

Február 1-jén épp harminc éve, hogy a közművelődésben dolgozik. Eredetileg erdész, de 1977-ben váltott.  Nyársapáton klubkönyvtár vezető, de már ugyanabban az évben a visegrádi művelődési ház igazgatója. 1979-ben a debreceni tanítóképző főiskolán végzett népművelés – könyvtár szakon. Az ország elég sok helyén megfordult Tatabányától Berettyóújfaluig. 1979-ben Budapestre került az I. kerületi tanácshoz közművelődési főelőadóként.  Következik a XXII. kerület, majd Érden igazgató-helyettes, 1982-ben igazgató. 1984-ben népművelés kiegészítő szakon egyetemi diplomát szerez az ELTE-n. 1987-től 17 évre visszatér a XXII. kerületbe. 1988 és 1998 között aktívan politizál, két ciklusban képviselő és bizottsági elnök, majd társadalmi megbízatású alpolgármester az MDF színeiben. 1992-ben felsőfokú idegenforgalmi menedzseri képesítést szerez. 1997-ben megbízták a XXII. kerületi művelődési központ közhasznú társasággá alakításával, melynek ügyvezetője lesz 2003-ig. Ekkor visszatér az I. kerületbe, innen pályázott Budakeszire. A Magyar Kulturális Szövetségnek 2000-2002-i elnökségi tagja, a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumának kurátora 1997-2000-ig. A Közművelődési Társaságok Közhasznú Egyesületének létrehozója és elnöke, az OKM országos szakfelügyelője jelenleg is. Több mint 40 közművelődési intézmény átalakításában vett részt, több önkormányzat is felkérte intézményének átvilágítására. Több mint 25 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik.

- A művelődési házakat a helyi nyilvánosság legfontosabb intézményének tekintem, mert óriási szerepük van a polgári társadalom kialakulásában. A helyi közösségek, civil szervezetek, egyesületek a demokrácia alapiskolái. Ha felelősen gondolkodó polgárokat, élhetőbb környezetet akarunk ebben az országban, akkor a közösségfejlesztés, a közösségépítés kell, hogy legyen a közművelődés legfontosabb szakmai szerepe.

- A főváros kulturális elszívó hatása Budakeszin is erős, mint minden agglomerációs településen. A specialitásunk viszont, hogy rendkívül magas a felsőfokú végzettségűek, s a sokgyermekes, fiatal családok aránya, akik már gyermekeik miatt is szívesebben keresnének helyben kulturális programokat. Ön ezt hogy látja?

-  A főváros kínálatával nem versenghetnek az agglomerációban lévő művelődési központok, de minél szélesebb kínálatot kell biztosítaniuk, hogy a polgárok a művelődési igényeiket helyben tudják kielégíteni. Rendkívül fontos az, hogy egy település polgárai helyben jól érezzék magukat, mert ez népességmegtartó erő is egyben. A fiatalok az a réteg, akiket a legnehezebb megszólítani.

Mit változtatna műsorszerkezeten, és esetleg az épületen?

- A kultúra házának olyannak kell lennie, hogy aki bejön, az jól érezze magát. Véleményem szerint jól összeszokott szakember gárda dolgozik itt. A jelenleg működő műsorstruktúrából mindent megőriznék, ami jól működik. Fél év múlva, ha újra leülünk, akkor már meg tudom mondani, mi legyen másként. A hirtelen, vérgőzös terveket nem szeretem. A gyermekprogramokat és a civilszervezetekkel a kapcsolattartást nagyon fontosnak tartom. A gyerekszínházbérlet rendezvénysorozatot mindenképpen meg szeretném őrizni, ezt játszóházakkal kombinálni. A nyári szezont nem kéne uborkaszezonnak tekinteni, mert Budakeszi egy idegenforgalmi célpont már ma is, és a város fejlesztési célkitűzései is ebbe az irányba mutatnak. Ebben a művelődési központ nagy szerepet játszhat a rendezvényeivel. Pl. színvonalas, 8-10 előadásból álló rendezvénysorozatot szervezhetnénk a nyári szezonra. Ugyancsak fontos a nemzetiségi hagyományok, a helytörténet ápolása, s az új hagyományok teremtése. Gondolok itt például a borkultúra ápolására, hiszen ez egy bortermelő vidék volt valamikor. Ez a terület nagyon közel áll a szívemhez. Büszke vagyok arra, hogy 2000-ben Budafokon a Promontórium Borlovagrend tagjává választottak és ott 16 év alatt sikerült elérni, hogy a budafoki pezsgő- és borfesztivál ma már egy olyan nemzetközileg is elismert rendezvény, hogy Budafok talán lassan olyanná válik, mint a bécsi Grinzing. Ez az, amiért érdemes dolgozni, ez az, ami egy település életében nagyon fontos.
Ami a művelődési központot illeti, az épület közel sem felel meg azoknak a céloknak, amire létrehozták. A művelődési központ felújításának elkezdése üdvözlendő, de egy többfunkciós színházterem létrehozása elkerülhetetlen, ahol színházi előadások, bálok, vagy a magas kultúra kategóriájába tartozó rendezvények lebonyolíthatók. A rekonstrukciót mindenképpen folytatni kell. Azért elgondolkodtató, hogy az elmúlt önkormányzati ciklusokban miért nem volt fontos egy megfelelő közművelődési tér kialakítása. Törökbálinton pl. most adták át a vadonatúj művelődési központot, de Budaörs is bővítette, felújította intézményét…

- Olyan példákat hoz, amelyekkel nem vagyunk egy súlycsoportban a bevételeket illetően…

- Ez természetes, de kell, hogy legyen egy tudatos, végiggondolt koncepciója az önkormányzatnak, aminek a nyomvonalán el lehet indulni.  Az intézményvezető az önkormányzat nélkül ebben a kérdésben érdemben tenni nem tud. A prioritásokat az önkormányzatnak kell meghatároznia. A mindenkori vezetőnek a személyisége persze jó motorja lehet ennek, ha jó partneri viszonyt tud kialakítani, megfelelően agilis és elszánt. De az önkormányzatnak kell a fontossági sorrendet felállítania és a közművelődésre áldoznia.
Budakeszin óriási a különböző szervezetek programkínálata, de érzek egyfajta koordinációs hiányt. Nagyon sok kulturális érték jelenik itt meg, csak sok esetben párhuzamosan, ezért nagyon sokat veszítenek hatásfokukból. Vagy a művelődési háznak, vagy az önkormányzat megfelelő referensének a koordinációt el kell végeznie. Érden pl. a művelődési ház tette ezt meg, a XXII. kerületben pedig évtizedek óta az önkormányzat. Itt Budakeszin azt hiszem, hogy ezt a munkát fel fogom tudni vállalni. 

- Mikor áll munkába?

- Február 1-jével.

A közhasznú társasággá alakulás hozna-e jobbat a mi intézményünk esetében?

- Ez az intézmény nem felel meg az ehhez szükséges feltételeknek. Nagyobb, több tulajdonnal rendelkező intézményeknek találták ki az ilyen formájú működtetést.

- Szabadidejében mivel foglalkozik a legszívesebben?

- Miután erdész voltam, imádom a természetet. Kertészkedem a házunk körül és a nyaralónkban, Szalkszentmártonban. Van egy szálkás szőrű tacskóm, Ubul és érdekel a szépirodalom, de a politika is, mert azért odafigyelek a világra.

- Az erdészetből nem maradt vissza valami vadászszenvedély?

- Nem, utáltam vadászni, abszolút pacifista vagyok. Inkább bóklászom reggeltől estig az erdőben.

Koós Hutás Katalin


Vissza