Budakeszi > Múltunk tanúi
Értesítő 1950 - 28. rész

2013-03-23 20:07:39
2053 olvasás

Értesítő-füzetek terjesztésével tájékoztatták egymást a Németországba kitelepített budakesziek a velük megtörtént eseményekről és az otthonról érkező hírekről. Érdekes nézőpont, ahogyan ők látták a magyarországi eseményeket. Az akkor már öt éve kitelepítésben élő budakesziek lapjából válogatunk.

ÉRTESÍTÖ
A MAGYARORSZÁGI KIUTASÍTOTTAK SZEMLÉJE
Kézirat, megjelent havonta kétszer
Szerkesztette és kiadta: Dr. Gödrösy Béla, Schönau
 
III. évf. 11. szám, 1950. június 1.
 
A keret még hiányzott
 
  Két héttel ezelött forma szerint is megalakult a magyarországi kitelepített németség szervezetének országos központja. Az egyes körzetek, valamint a körzeteken belül a községcsoportok megalakulása a közeljövö feladatát képezi.  A stuttgarti alakuló gyülésen szülöföldünk minden tájáról kivetett hontitársainkkal találkoztunk. Ott voltak Buda- és Pestkörnyék, a Vértes, Tolna-Baranya, Bács és Arad megye, valamint a nyugati határvidékröl kikerültek képviselöi.


 
 A magyarországól kitelepítettek címere.*
A budakesziröl származó de Ponte József akadémiai festö tervezte.
Forrás: http://www.ldu-online.de/38.html
 
  A gyülésteremben otthoni légkörben érezte magát minden emberünk. Ismételten bebizonyosodott, hogy a szülöföld, az életkörülmények s a sorsközösség eltörölhetetlenül rányomta bélyegét népünk minden egyes fiára és uralja annak lelki világát. Akkor érzi magát boldognak, amikor honfitársai között lehet, velük megbeszélheti a jelen és jövö problémáit.
  A nagy lelki közösségnek mindeddig hiányoztak azon keretei, amelyeken keresztül az egy-akaratot kifelé is dokumentálhattuk volna. A keretül szolgáló szervezet megalkotásával ez a hiány is ki lett küszöbölve.
  Több ízben bizonyosodott be ezideig, hogy embereink a közelmúlt szomorú tapasztalatain okulva semminemü szervezetbe nem voltak hajlandók eddig belépni s pedig azért sem, mert azok – a dolog természeténél fogva – nem feleltek meg népünk sajátos lelki világának. De nemcsak a lelki világának, hanem sok tekintetben jövöbeni érdekeinek sem.
  Hogy a most megalakult szervezet tényleg minden egyes emberünk érdekének és céljának megfelelönek mutatkozik, azt honfitársaink közt járva mindenkor megfigyelhetjük. Jele ez annak, hogy a már meglévö közösséget csak el kellett látni a megfelelö szevezettel.
  Itt tehát nem egy felülröl, valamely elenyészö kisebbség által alakított szervezettel – amely a maga akaratát a túlnyomó többségre akarja rákényszeríteni, - hanem egy egészséges érzékkel bíró népcsoport mélyröl jövö akaratának megtestesülésével állunk szemben.
  Megelégedéssel kell még rámutatnunk arra, hogy népünk egészséges ösztöne és természetes esze elvet minden olyan próbálkozást, amely öt ismét ingoványos talajra szeretné csalogatni. Az ily irányú kisérletek eleve kudarcra vannak itélve.
  Meggyözödésünk szerint szervezetünk élére került férfiak munkájától függ, hogy az egységet mennyire tudjuk kifelé népcsoportunk érdekének megfelelöen hasznosítani.
 
Dr. G.
 
*** 
 
Életbe léptetik a tanácsi rendszert
 
  Budapest. Még az elmúlt év öszén a „demokratikus” úton megválasztott országgyülés elsö teendöi közé tartozott az alkotmány megváltoztatását megszavazni.
  Az új alkotmánynak egyik lényeges része az eddigi közigazgatási rend megszüntetése és a tanácsi rendszer bevezetése. Az országgyülés májusi ülésein letárgyalta a tanácsi rendszer életbeléptetésének módját és egyéb még el nem döntött szervezeti kérdéseit.
  A tanácsok (oroszul szovjetek) váltják fel az eddigi községi képviselötestületeket és elöljároságokat, valamint a járási, megyei és városi bizottságokat és szerveket.
  A helyi tanácsok tajait az illetö választókerület „polgárai” 4 évi idötartamra választják. A választópolgárok a tanácsok tagjait ezen idö alatt vissza is hívhatják (azaz leválthatják, ha nem vonalhüek, stb.) mert minden politikai, gazdasági vagy egyéb magatartás, tevékenység, amely  e l l e n t é t e s   a dolgozók érdekével (értsd a kommunizmus érdekével) összeférhetetlen a helyi tanácsi tagsággal.
  A községi tanácsok legalább 21 tagból alakulnak.  A tanácstagok sorából választják a végrehajtó bizottságot (ezek lépnek a községi birók, jegyzök, stb. helyébe). Ha a helyi tanács nem ülésezik, akkor feadatát a végrehajtó bizottság gyakorolja.
  Az eddigi árvaszékek is megszünnek. Hatáskörük részben a helyi bizottságok, részben a biróságok között oszlik majd meg.
  Törvény szerint a helyi tanácsok tagjait egy éven belül kell megválasztani.
  Addig azonban a politikai pártok csúcsszerve, a függetlenségi népfront megfelelö szervei töltik be a tanácstagságokat.
  A gazdasági rend eltünésével kapcsolatban a közigazgatás régi rendje – amely az utóbbi években amúgy is csak kereteiben állott már fenn – szovjet mintára alakul át.

***

Sorozatos letartóztatások
 
  Budapesti közlések szerint az államvédelmi hatóság (ÁVH) az elmúlt hetekben többeket letartóztatott rémhírterjesztés címén. Többek között néhány budapesti önálló kiskereskedöt és iparos mestert.
  Azzal vádolják a letartóztatott embereket, hogy mint reakciósok egy közelgö háború lehetöségét hangoztatva nagyobb arányú élelmiszerkészletet halmoztak fel. (50-60 kg. liszt).
  Sajtó közlések szerint különösen a belvárosban és a budai kerületekben nagy a vásárlási láz. Az élelmiszer üzletek elött az emberek megint sorban állanak.
  Eme hirrel kapcsolatban közölték velünk, hogy vidéken az utóbbi hónap folyamán kimondottan áruhiány mutatkozik. Levelekböl vett információk szerint egyes budakörnyéki nagyközségekben burgonyát  és tejet egyáltalán nem kaphatnak, mig húsból hetenként egy alkalommal némi marhahúst és két hetenként még ennél is kevesebb sertéshúst vásárolhatnak az egyes háztartások.
  A hentes üzletek elött szombatonként már korán reggel sorban állanak az asszonyok egy kis adag húsért. A késön jövök már nem kapnak.
  A közeljövö fogja megmutatni, hogy csak a termés betakarítása elötti idöleges hiányról avagy a gazdasági struktúra változás egyik jellemzö jelenségéröl van-e szó.
  Annyi mindenképpen bizonyos, hogy az amúgy is szükölködö dolgozókat ez az élemiszerhiány még rosszabb helyzet elé állította.
  A új gazdasági rendben háborús veszély nélkül is áruhiány mutatkozik, ez természetes velejárója a kollektiv gazdálkodásnak.


***

Mi lesz a hadifoglyokkal?
 
  Az elmúlt hét csütörtökén az orosz rádió éjjeli híradásában azzal a hírrel lepte meg a német népet, hogy a hadifoglyok hazaszállítása befejezést nyert. A híradás még megemlítette, hogy ezidöszerint csak mintegy 14.000 német hadifogoly van a Szovjetúnióban. Ezen személyek azonban mint háborús bünösök hosszabb szabadságvesztés büntetésre lettek elitélve. Több német hadifogoly már nincsen orosz területen.
  Közölték továbbá, hogy a háború vége óta eltelt öt eszendö alatt a szovjet hadifogságból 1,9 millió németet engedtek haza, köztük 58.000 népi németet, akik más nemzetek hadseregében szolgáltak.
  A szovjet rádió közlése után a Német Szövetséges Köztársaság kancellárja, Adenauer a parlament elött drámai felhívásban fordult a világ népeihez és követele hassanak oda, hogy a szovjet adjon számot a még vissza nem tért 1,5 millió német hadifogolyról, valamint közel 200.000 civil elhurcolt ember sorsáról, akik orosz kézbe kerülek.
  Hivatkozással az emberiességre felszólította a szövetséges hatalmak kormányait, hogy tegyenek megfelelö lépéseket a német hadifoglyok szabadonbocsátása és hazájukba való visszatérése érdekében.
  A bonni képviselöház korelnöke, Löbe az összes pátok – kivéve a kommunistákat – nevében tiltakozott a szovjet önkényes eljárása ellen és ugyancsak követele a többszázezer német hadifogoly haladéktalan hazaszállítását.
  Megbízható német adatok szerint jelenleg több mint 100.000 olyan német hadifogoly tartózkodik a szovjet fogolytáborokban, akik legutóbbi idökig leveleztek hozzátartozóikkal. Azonkivül legalább 3 – 400.000 före tehetö azon emberek száma, akik a hazatért foglyok elbeszélése szerint olyan táborban vannak, vagy olyan üzemekben dolgoznak, ahonnan nem irhattak.
  A kétsébeejtö szovjet közlés többezer magyaroszági német származású honfitársunkat is igen súlyosan érint. Ök ma is orosz hadifogoly táborban várják szabadulásukat.
  Oroszországban ezidöszerint a közel fél millió német hadifoglyokon kivül még tizezrekre rug a haza nem engedett magyar hadifoglyok száma is.

***

Bechtold Márton postai számv. tanácsos  és neje volt budakeszi jelenleg blaufendeni (Crailsheim körzet) lakosok június 6-án ünneplik házasságuk 25-ik évfordulóját.
 
*** 
 
Fritz Jánosné sz. Lawinger volt budakeszi, jelenleg heblozheimi (Mosbach körzet) lakos április utolsó hetében leánygyzermeknek adott életet.
 
***
Halász Ferenc ny. minisztériumi altiszt, budakeszi lakos április utolsó napjaiban Budakeszin meghalt.

Kapcsolódó cikkeink:
Értesítő 1946 - 1. rész
Értesítő 1948 - 2. rész
Értesítő 1948 - 3. rész
Értesítő 1948 - 4. rész
Értesítő 1949 - 5. rész
Értesítő 1949 - 6. rész
Értesítő 1949 - 7. rész
Értesítő 1949 - 8. rész
Értesítő 1949 - 9. rész
Értesítő 1949 - 10. rész
Értesítő 1949 - 11. rész
Értesítő 1949 - 12. rész
Értesítő 1949 - 13. rész
Értesítő 1949 - 14. rész
Értesítő 1949 - 15. rész
Értesítő 1949 - 16. rész
Értesítő 1949 - 17. rész
Értesítő 1949 - 18. rész
Értesítő 1949 - 19. rész
Értesítő 1950 - 20. rész
Értesítő 1951 - 21. rész
Értesítő 1950. február - 22. rész
Értesítő 1950 - 23. rész
Értesítő 1950 - 24. rész
Értesítő 1950 - 25. rész
Értesítő 1950-26. rész 
Értesítő 1950 - 27. rész

Nyomtatás :: Bezárás