Budakeszi > Kultúra
Október közepén újra itthon

2011-10-08 00:00:00
1956 olvasás

Gyakorolj, mint a régiek, hogy az újat megragadhasd! - fogalmazza meg hitvallását honlapján a Kompánia Színházi. Művészetük nem más, mint a néphagyomány, a különböző színházi, zenei hagyományok folytatása, melyben a közösség fontos szerepet játszik. Lukács László társulat-vezetővel Koós Hutás Katalin beszélgetett.

A Mezei Mária-emlékhét programjai

Színházi formanyelvüket az erősen mozgásra épülő, zenei központú dramaturgia, a tudatalatti és a hétköznapi világot hídként összekötő szimbólumok keresése jellemzi. Tagjaik közül többen tanítanak az őket is felnevelő Mezei Mária Alapfokú Művészeti Iskolában és zenélnek az Angara színész-zenekarukban.

I. Beszélő Fesztivál

Idén először rendeztük meg június 3-5. között az Erkel Ferenc Művelődési Központtal közösen a Beszélők Fesztivált, a Mezei Mária Művészeti Iskola hagyományos évzáróját és a Kompánia Színházi Napokat magába foglaló, évadzáró rendezvényt, amely az október 10-16. között zajló Mezei Mária Emlékhét évadnyitó párja.
A „beszélő” (El hablador) elnevezést Mario Vargas Llosa világhírű perui szerző „indiánregényéből” kölcsönöztük. A „beszélő” az, aki történeteivel a létezés és a kultúra folyamatosságát biztosítja. Amit népünkről, a múltról, a világról, meg a túlvilágról tudunk, azt a beszélőktől tudjuk. Ők a bizonyítékai annak, hogy egy történet elmondása több is lehet, mint puszta mulatság. Valami ősi dolog, valami olyan, amitől egy nép léte, a kultúra folytonossága függ.

Szarvassá vált fiak

A fesztiválra olyan produkciókat választottunk, amelyek méltóan képviselik a „beszélő” funkcióját. Ebben az évadban átfogó témaként a Szarvassá vált fiak mítosza kínálkozott, amely egy román kolinda, egy dramatikus, a karácsonyi mondakör részét képező, énekelt műfaj, egészen a halászó-vadászó társadalmakig visszanyúló ősi szövegek máig megmaradt változata. Bartók fedezte fel, s ennek alapján írta meg a Cantata profanát, a természeti világ tisztaságát áhító, társadalomból kilépő, menekülő fiúkból lett csodaszarvasok meséjét, a benne eszményként emlegetett „tiszta forrás” keresését.

A Beszélő Fesztiválon a Szarvassá vált fiakból született egy verses-zenés koncertfeldolgozás az Angara-zenekarral, ahol Erdélyi György színművész „szarvas”-verseket olvasott fel, s a produkcióban közreműködött Kanalas Éva hangművész és Csepregi Gyula jazz-saxofonos. Ugyanerre a témára bemutattunk egy színdarabot is, amelynek zenei alapját a magyar jazz megalapítójának tartott, Kossuth-díjas Szabados György zongoraművész négy tételes zeneműve, a Szarvassá vált fiak adta. Szabados György művészetében találkozott össze először és egészen sajátos, utánozhatatlan módon a magyar népzene világa az improvizációval, a kortárs kompozícióval és a szakrális zenével. A Szarvassá vált fiak zenéjére a nyolcvanas évek közepén a Markó Iván vezette Győri Balett táncelőadást készített, egy tudatosan vállalt áldozat történetét mutatva be: három legény indult el a faluból, hogy boldoguljon, de kettejük élete kisiklott, áldozatokká váltak, de a harmadik az 56-os forradalomban tudatos áldozatot vállalt. A mű végén fehér szarvasok vitték őt a mennyei megdicsőülés felé. Az előadást már a bemutató után betiltották, Szabados György zeneműve is eltűnt hosszú időre, de szerencsére sikerült ráakadni. 

Ezt választottuk kiindulási pontként a saját feldolgozásunkhoz, amit júniusban bemutattunk Budakeszin a koncertünk után. Ezen dolgoztunk nyáron is, és mutatkoztunk be augusztus elején egy új változattal a Zsámbéki Színházi Bázison, sziklarajz.hu címmel.

sziklarajz.hu

Egy folyamatosan fejlődő történetről van szó. A legegyszerűbb úgy elképzelni, mint egy-egy fejezetet, vagy egy trilógiának egy-egy részét. Míg a júniusi előadáson a Hamvas Béla Scientia Sacrájában leírt őskort, az archaikus ember korát, a tudatosan vállalt áldozatot próbáltuk megformálni Szabados György művének egyik tételére, augusztusban a Zsámbéki Színházi Bázison bemutatott előadásunkkal ugyanezt az utat folytattuk, gondoltuk tovább egyfajta szerzői színház formájában, ahol a darab nem egy szerző műve, hanem a próbák során alakul ki a színészek munkája és ötletei alapján.

„Az új semmi más, mint visszatérés a kezdetekhez.” – mondja Szabados György. Az előadás ehhez a Kezdethez való termékeny és megújuló visszatérés. A szarvasvadászat témája a legelső művészek alkotásait, a barlangrajzokat idézi. Elődjeinket, mestereinket tanulmányozva megpróbáltunk saját választ adni arra a kérdésre, mely mitologikus tartalmával évtizedeken át foglalkoztatta és foglalkoztatja jelenleg is a művészeket, zeneszerzőket, rendezőket egyaránt: Mit jelent ma a szarvassá válás?

Back to Babilon

Útkereséseinknek, több éves munkának és eredményes pályázatoknak köszönhető kapcsolatteremtés eredményeként létrejött a Back to Babilon Nemzetközi Stúdió is, melyben több külföldi társulattal is kapcsolatban állunk, így lengyel, szlovák, cseh, erdélyi, francia, török, sőt thai és dél-koreai társulatokkal is vállalkozunk közös munkára.

Az év elején egy thaiföldi nemzetközi színházi fesztiválon, májusban egy törökországi találkozón Federico Garcia Lorca Don Perlimplin és Belisa szerelme a kertben című darabját adtuk elő. A júniusi, háromnapos budakeszi fesztivál és a zsámbéki augusztus után szeptemberben Dél-Koreába utaztunk, október közepén pedig a III. Mezei Mária-emlék szervezőiként ismét Budakeszin egy egész hetes programmal mutatkozunk be.

Fotók: Salamon László

Képgaléria

_______________

Díjaik:
Fődíj: ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál, Kazincbarcika, 2006 (Tóthferi)
Pest-megye Művészetéért Díj, 2007
Legjobb előadás: Apostrof Nemzetközi Független és Amatőr Színházi Fesztivál, Prága, 2007 (Romeo és Júlia)
Fringe különdíj 2007 (Romeo és Júlia)
Csokonai-díj: Lukács László, 2008.
Fődíj: ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál, Kazincbarcika, 2008 (Othello kommentárok)
Fringe 2011 Fesztivál, szakmai díj: Szarvassá vált fiak

Nyomtatás :: Bezárás