Budakeszi > Ki-kicsoda
Március 15. - Kitüntették Fehérpataki Évát és Janicsák Vecát

2011-03-16 12:30:07
3151 olvasás

A március 15. délelőttjén a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban tartott ünnepi megemlékezésen Budakesziért-emlékéremmel tüntette ki a város Fehérpataki Éva nyugdíjas pedagógust és Budakeszi Ifjúsági díjat adományozott Janicsák Veronikának, a művészi pályáját most kezdő fiatal énekesnőnek.

Az ünnepség Simon Péter történész előadásával kezdődött. A több mint tíz éve rendszeresen visszatérő, érces hangú előadó március 15-ét méltató szavai nélkül mára elképzelhetetlen a nemzeti ünnep Budakeszin. A szónok az utolsó magyar rendi országgyűlésen elfogadott és a király által április 11-én szentesített "áprilisi törvények" 31 cikkelyét elemezte. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, amely új közjogi helyzetet teremtve biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését, Magyarországot rendi államból parlamentális állammá alakította át. Az április törvények a magyar politika viszonyítási alapjává váltak.

Az ünnepi műsorban fellépett a Szivárvány Óvoda csoportja Bokor Józsefné óvónő betanításában, a Budakeszi Népdalkör Kiss Csongor Áronné vezetésével, a Széchenyi István Általános Iskola bábcsoportja Illiszné Kovács Ildikó irányításával, Dobos József Tamás, Kaleidoszkóp-díjas versmondó, valamint Jánosi Attila ének- és táncművész.

 Fehérpataki Évát Budakesziért-emlékéremmel tüntették ki

Az önkormányzati díjakat dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármester adta át. Budakesziért-emlékéremmel Fehérpataki Éva, a Széchenyi István Általános Iskola nyugdíjas pedagógusának pályafutását ismerték el. A képviselő-testület szándéka szerint ugyanis Budakesziért-emlékérem adományozható azoknak a személyeknek, csoportoknak, akik a város fejlesztésében, a társadalmi, szociális, kulturális, gazdasági élet bármely területén tartósan és kiemelkedően hasznos munkát végeztek. A pályáját 1950-ben Budakeszin kezdő, majd 1996-ban ugyanitt befejező tanító hivatástudatát és pedagógusi értékeit minden száraz életrajzi adatnál ékesebben bizonyítja az a köszönetképpen rögtönzött beszéde, amivel az ünneplő közönséget meglepte:

"Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te, a népek hajnalcsillaga! - Petőfi így üdvözölte nem csak március 15-ét, de az európai forradalmakat együttesen. Éppen hatvan éve ezen a napon ünnepeltem először Budakeszin március 15-ét. De hogy ünnepeltem, arról szó sincsen, hiszen munkanap volt, nem volt ünnepély a budakeszi iskolában, de az ország egyetlenegy intézményében sem. Tizenhárom évvel később, 1964. március 15-én megbízást kaptam akkori igazgatómtól, hogy a felső tagozatos tanulók előtt emlékezzek meg március 15-ről, de háromszor is figyelmeztetett, hogy csak röviden. Ez is munkanap volt, ugyanúgy, mint az 1951-es. Aztán a hetvenes években valaki kitalálta, hogy Forradalmi Ifjúsági Napok néven összevontan ünnepeljük 1848. március 15-ét, 1919. március 21-ét és 1945. április 4-ét. A három ünnep közül március 15. ugyanúgy munkanap volt, mint március 21., s az egyetlen piros betűs ünnep, az országos ünneplés április 4-é volt. Pedig  március 15. nem csak magyar ünnep, hanem az európai forradalmak vezére, példaképe volt. Az európai forradalmak elbuktak, de a magyar március 15. szabadságharcban folytatódott és 1849. augusztus 13-ig, a világosi fegyverletételig tartott. Heinrich Heine német költő a magyar forradalomról így emlékezik meg: Ha e szót hallom, „magyarok", / szűknek érzem német zekémet, / keblemben tenger kavarog, /és mintha trombiták köszöntenének!

1990 óta március 15. piros betűs ünnep, ismét lobognak a nemzeti színű zászlók és ismét kokárdákkal járnak az emberek az utcán, mint ahogy itt is, nincs olyan ember ebben a teremben, aki ne tűzte volna ki március 15. szimbólumát.

Negyvenhat évet töltöttem a budakeszi általános iskolában és a gimnáziumban is tanítottam. Szaktárgyaim, a magyar és a történelem mellett nem csak íróinkat, költőinket, művészeinket, tudósainkat tudtam megismertetni a tanulóinkkal, de hazaszeretetet, a haza kiemelkedő nagyjainak szeretetét is sikerült a szívükben elültetni. Nem szakadtam el Budakeszitől 1996. július 1-jén. Azóta is visszajárok, kollégáimmal találkoztam, de a legszebbek a volt tanítványaimmal való találkozások. Egy osztályom, a legelső, akiknek 1951-55 között voltam az osztályfőnöke, az első találkozójukat 1956-ban megtartották, és azóta minden öt évben találkozunk. Legutóbb a múlt évben, május 28-án tartottuk egy pénteki napon az 55 éves találkozónkat. Akkoriban az általános iskolában fiú- és lányosztályok voltak, s a fiúosztályban csak tanítottam, az osztályfőnök nem én voltam, de ez a fiúosztály is minden évfordulón ugyanúgy csatlakozik az én osztályomhoz. Másnap, szombaton, a következő osztályom, akik hatvanban végeztek, az ötvenéves találkozójukat ünnepelték. 2008-ban három találkozóm is volt, tavasztól őszig egy 30, egy 40 és egy 50 éves találkozó. Bár az egészségem már nem elég jó, de ha lehetséges, boldogan eljövök minden találkozóra. Köszönöm a megtisztelő kitüntetést. Amikor az értesítést megkaptam, őszintén mondom, könnyezni kezdtem, mert ilyen elismerést Budakeszin nem kaptam. Remélem, hogy munkámmal rászolgáltam, mert a mai napig is azok, akiket tanítottam, szeretettel emlékeznek rám és keresik az alkalmat személyes találkozásban, levélben, telefonon tartjuk a kapcsolatot, ameddig csak lehetséges."

Befejezésül Vörösmarty Szózatának soraival búcsúzott: Légy híve rendületlenűl/ Hazádnak, oh magyar: / Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar. / A nagy világon e kívűl / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell.

Janicsák Veca Ifjúsági díjat kapott

A rendelet szerint Budakeszi Ifjúsági díj annak a 35. életévét be nem töltött budakeszi lakosnak adható, aki kimagasló közéleti tevékenységével, tanulmányi, sportbeli életvitelével Budakeszinek és korosztályának elismerését kiérdemli és példájával követendő utat mutat kortársai számára. Az idei díjat Janicsák Veca, az X-faktor döntős énekese kapta.

A polgármesteri méltatás szerint Janicsák Veronika 1989. október 19-én született Budakeszin. Ének-zenei tanulmányait a budakeszi Czövek Erna Zeneiskolában kezdte Gáspárné Kovács Modeszta zenepedagógusnál. Első budakeszi fellépésére 16 éves korában került sor, amikor a budakeszi zeneiskola fúvószenekarának kíséretében énekelt a gyereknapi rendezvényen, aztán a következő évi rendezvényen ismét. 2008-ban már önálló műsort adott elő, néhány hónappal azután, hogy bekerült a Csillag születik legjobbjai közé. Az igazi kiugrást 2010 decembere hozta meg az X-faktor című tehetségkutató műsorban, ahol a legjobb négy közé került a Semmim sincsen és a Most múlik pontosan című dalokkal. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a városi elismerés is lökést adhat most kezdődő, sikeres pályafutásához.

Janicsák Veca hálája kifejezéseképpen arról biztosította közönséget, hogy fellépései során járjon bármerre a világban, akkor is Magyarország és azon belül is Budakeszi marad az, ahol igazán otthon érzi magát. Ott, ahol szülei és nagymamája is éltek. Janicsák Veca a Budakeszi Ifjúsági díjjal járó jelképes pénzjutalmat megkétszerezve a budakeszi Tamás Mónika gyógyításának költségeire ajánlotta fel. A felajánlásért az édesanya könnyek között mondott köszönetet.

Tavaszköszöntő kiállítás

Az ünnepséggel egy időben tizenhét budakeszi műveiből nyílt kiállítás. A kiállító művészek biai Simon István, Borbélyné Csirmaz Csilla, Dévényi János, Gulyás Ferenc, Józsa Lajos, Juhos Kiss Sándor, Keresztes Dóra, Kisteleki Margit, Mészöly Zsófia, Makhult Gabriella, M. Sarlós Erzsébet, Samu Ferenc, Somogyi Réka, Tombori Szilvia, Zalai Károly, dr. Tóthné dr. Tasnádi Mária és Orosz István, akinek eddigi munkáját a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjjal ismerték el. A kiállítás március 27-ig megtekinthető, a kiállított képek pedig megvásárolhatók a művelődési központ első emeletén.

Koós Hutás Katalin
fotók: Salamon László

Még több kép ide kattintva megtekinthető!

Nyomtatás :: Bezárás