Budakeszi > Közélet
Tíz éve város Budakeszi – Basa Péter díszpolgár lett

2010-08-25 13:19:58
1979 olvasás

Az augusztus 19-én rendezett önkormányzati ünnepségen Basa Péter építészt posztumusz díszpolgári címmel tüntették ki. Átadták a Virágos Budakesziért emlékérmeket és az Erkel-emlékév alkalmából emlékérmeket és emléklapokat osztottak ki.

Éppen tíz éve, 2000. augusztus 20-án a Családi Napok keretében ünnepelte várossá válását Budakeszi, s vette át jelképesen a város kulcsait a sikeres pályázatot kidolgoztató akkori polgármester, Szemereki Zoltán. Az ünnepségsorozatra polgármesteri delegációk érkeztek Budakeszi testvérvárosaiból, az erdélyi Csíkszeredából, a kárpátaljai Beregdédából, a német Neckarsulmból és Delbrück-Westenholzból, valamint az osztrák St. Margarethenből. A küldöttek a jeles napon emlékfákat ültettek településük nevében a posta alatti parkoló két oldalán. A fák gondozását a településre bízták.

 

 

 

 

Az idei jubileumi ünnepségre három testvérvárosunk küldöttsége jelent meg: Beregdéda négyfős delegációja Egressy István polgármester vezetésével, St. Margarethenből Johann Glettler polgármester egyedül érkezett (mindketten polgármesterek voltak már tíz évvel ezelőtt is!), és Lich ötfős delegációja Bernd Fischer polgármester vezetésével.

Basa Péter díszpolgár

A hagyományosan a Szent István-szobor előtti téren rendezett ünnepségen az özvegye vehette át a nemrégiben hosszantartó betegséget követően fiatalon elhunyt Basa Péter építésznek megítélt díszpolgári emlékérmet. Az Europa Nostra-, Pro Architectura- és Ybl-díjas budakeszi építész tervei alapján készült a budakeszi Határon Túli Magyarok Emléktemploma 1999-ben, az építészeti és mérnöki teljesítmény különlegességének számító Hannoveri Világkiállítás Magyar Pavilonja Vadász Györggyel és Fernezelyi Gergellyel 2000-ben, a Barabás-villa a Városmajor utcában 2002-ben és a Nagy-Kopasz-hegyi kilátó (Czér Péterrel) Telki és Budakeszi között 2005-ben, de a megépítésre váró budakeszi általános iskola újabb épületének a tervei is neki köszönhetők.

Virágos Budakesziért

A szintén közel tíz éve alapított „Virágos Budakesziért” önkormányzati díjazottjai Illés György a József A. u. 109-ből, Gyárfás Mária a Honfoglalás sétány 1-ből, Kálmán Zsuzsanna a Kerekmező u. 15-ből, Ormai Sebestyén, Zsolyomi Ferencné, Korondy Tamás István, Czellér András és Kása Margit a Paplanhát u. 8-ból, Pataki Sándor a József Attila u. 125-ből és az Arany János utca 16. szám alatti társasház lakóinak nevében a díjat Mészáros Gábor közös képviselő vehette át.

Erkel-emlékérmeket osztottak

A díjazottak:

Csányi Valéria karmester, aki idén július 10-én a MÁV Szimfonikus Zenekar karnagyaként a komáromi Monostori-erődben bemutatta Erkel utolsó, befejezett operáját, az István királyt abban a formában, ahogyan a kézírásos partitúra és a szólamanyag tanúsága szerint az ősbemutatón elhangzott.

Dr. Bónis Ferenc zenetörténész alapításától, 1989-től elnöke az Erkel Ferenc Társaságnak. 1973-ban Erkel-díjjal tüntették ki a magyar zenetudomány fejlődése és ápolása - különös tekintettel Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály műveinek megismertetése és népszerűsítése - érdekében végzett munkásságáért. 1999-től Erkel szülőhelyének, Gyula városának díszpolgára.

Kassai István zongoraművész 1987 óta kizárólag magyar zenével foglalkozik, korszaka a magyar romantika és a századforduló zenéje. Számos publicisztikája jelent meg, Erkel Ferencről. 1989 óta az Erkel Ferenc Társaság alapító elnökségi tagja. 1990-ben megkapta a Magyar Rádió Nívódíját Erkel Ferenc zongoraműveinek stúdiófelvételéért. 1991-ben jelent meg a két CD-ből álló, Erkel Ferenc (1810–1893) zongora- és kamaraműveit, valamint operaátiratait tartalmazó összkiadása. Az idei Erkel Emlékév alkalmából június 4-én, a Budakeszi Katolikus Templomban, Zákányi Kórussal közös Erkel Ferenc Emlékhangversenyen hallhattuk zongorajátékát.

Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész az Országos Széchényi Könyvtárban "Erkel, 1810-1893" címmel - 1993 májusában nyílt centenáriumi emlékkiállítás egyik fő munkatársa volt. 2000. október 10-én "Erkel Ferenc és az Erkel-család szerepe a magyar zenei és kulturális életben" címmel előadást tartott a Millenniumi emlékesten az Erkel-család képviselőjével, Erkel Tibor zongoraművésszel. 2003-ban az Erkel-film zeneműtári dokumentumainak összeállítását készítette el a Duna TV számára.

Danhauser Zoltán népzenész, hegedű tanár 1994-től tanít a budakeszi Czövek Erna Zeneiskolában. 2000 karácsonyán Danhauser Zoltán alakította meg lelkes növendékeiből és gyermekeiből a Rojtos együttest. Azóta ő az együttes tanára és menedzsere. Nála tanulták meg a hegedülés klasszikus alapjait az együttes „vonókirályai”: Bednárik János, Nyitrai Tamás, és Danhauser Vince, a két brácsás, Csepregi Márton és Danhauser Lilla, s a nagybőgős, Danhauser Máté.

Kapitány Katalin zenepedagógus 1970-ben a Kodály-módszert alkalmazva létrehozta a budakeszi általános iskola ének-zene tagozatát, amelyet öt évig vezetett. Tanárként fontosnak tartotta a magyar zeneirodalom, zenetörténet oktatását. Budakeszi és az Erkel család kapcsolata miatt is kiemelt figyelmet szentelt Erkel Ferenc művészetének. 1991-ben beindította Budakeszi önálló zeneiskoláját, amelynek tanára és igazgatója is volt egészen az 1996-ig. 1997-ben „Budakesziért” kitüntetéssel ismerték el tanári és iskolaszervezési tevékenységét.

Dr. Szalóky Gyula közel négy évtizede aktív szereplője a hazai regionális területfejlesztési, településfejlesztési, valamint környezetvédelmi szakpolitikának. Budakeszi Szépítő Egyesület alapító tagja. Az Erkel Napok Zenei Fesztivál első jelentős szervezői és segítői közé tartozik Balogh Gézával és Kiss Csongor Áronnal együtt.

Tarnayné Hedry Mária a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ és az Erkel Napok Fesztiválok művészeti vezetőjeként komoly szerepe volt többek között: az 1998-ban Doppler Ferenc: Ilka vígoperája, a Millenniumi, 2000-ben a Pesthidegkútért Egyesülettel közös rendezésben létrejött Ilka és a huszártoborzó című daljáték és a 2002-ben megrendezett Operagála létrejöttében.

V. Majzik Mária képzőművész 1992-ben, a Budakeszi Erkel Napok keretében az ötödik Erkel-évforduló alkalmából először átadásra került égetett kerámia plaketteket V. Majzik Mária készítette. 2006. május 7-én avatták fel Budakeszin Himnusz szobrát. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét. 2004-ben ,,Budakesziért” kitüntetést kapott.

Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőt már 1960-ban és 1956-ben is Erkel-díjjal jutalmazták. Szokolay Sándor személyében a XX. század második felének egyik legkiválóbb magyar zeneszerzőjét tisztelhetjük, akinek számos művét - köztük nem egy operáját - a világ sok-sok országában mutatták be nagy sikerrel.

Kis Csongor Áronné a budakeszi Pitypang Óvoda volt óvónője. A Budakeszi Népdalkört 1986-ban alapította 13 fővel, melyet tíz éve Vácról visszajárva a mai napig vezet. Megalakulásuk 15. évfordulóján az Erkel Napok Zenei Fesztivál keretében, "Források gyökerek" címmel, nagysikerű kórustalálkozót rendeztek. Idén a Budakeszi Népdalkörrel az Erkel Ferenc-emlékév rendezvényein is felléptek, és a június 4-i, „Oktatási-nevelési intézmények keretében megvalósuló zenei nevelés a gyakorlatban” című konferencia egyik szakmai előadója volt.

Baráz József karnagy 1977-ben kórust alapított, mely napjainkban a Stella Koncertkórus Egyesület nevet viseli, mellyel bejárták a világot. A kórus Baráz József vezetésével rendszeres fellépője volt Budakeszi zenei eseményeinek, 2008-ban a Budakeszi Erkel Napok Zenei Fesztiválon nagysikerű önálló templomi hangversenyen láthattuk, hallhattuk őket. Baráz József a Budakeszi Nagy Sándor József Gimnázium nyugalmazott énektanára. Munkásságáért Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel, 2004-ben pedig „Budakesziért emlékéremmel tüntették ki.

Czövek Erna Zeneiskola a város kulturális életének szerves részét képezi. Az iskola önálló hangversenyein kívül rendszeresen közreműködik Budakeszi rendezvényein. A zenekarok egyrészt a belső zenei közösséget erősítik, másrészt Budakeszi számára a zenei kultúra ápolását segítik. Jelenleg a zeneiskola 12 évfolyama 290 növendék alapfokú zeneművészeti oktatását teszi lehetővé. A Zeneiskola Fúvószenekara Szita Csaba vezetésével hosszú évekig rendszeres közreműködője volt az Erkel Napok Zenei Fesztivál ünnepségeinek. Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett idei Erkel Ferenc Emlékév alkalmából is számos rendezvényen mutatták be zeneművészeti és zenei nevelési szaktudásukat. A Zeneiskola jövőre ünnepli fennállásának 20. évfordulóját.

Bokor Józsefné óvónő, a budakeszi Szivárvány óvoda óvónője, tagja a Budakeszi Hagyományőrző Kör Asszonykórusának, Späte Rosen Tánccsoportnak és a Budakeszi Népdalkörnek.  Alapítója és vezetője az Aprók Tánca néptánccsoportnak. 2002-ben az Erkel Napok Zenei Fesztivál keretében, a 15 éves Népdalkör tiszteletére rendezett "Források gyökerek" kórustalálkozó házigazdája volt. Óvodás csoportjával rendszeres fellépői a város rendezvényinek, ünnepségeinek. Az Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett idei Erkel Ferenc-emlékév május 12-i, „Oktatási-nevelési intézmények keretében megvalósuló zenei nevelés a gyakorlatban” című konferencián óvodásaival nagysikerű előadást tartott. 2002-ben Budakesziért –emlékéremmel tüntették ki.

Zákányi Zsolt karnagy posztumusz. A Liszt-díjas karnagy karizmatikus művész, nagyszerű tanító, valódi közösségteremtő személyiség volt. Mintegy hat évtizedig vett részt a magyar zenei életben, s mindenütt, ahol tevékenykedett, kiváló kórusok, magas színvonalú zenei élet született keze nyomán. Nyugdíjasként pihenni tért Budakeszire, de szinte azonnal nekilátott, hogy kórust szervezzen itt is. A református gyülekezet tagjaként 2000-ben alapította a Budakeszi Református Kórus, amely az istentiszteleteken énekelt két-három szólamú zsoltárfeldolgozásoktól rövid időn belül olyan igényes művekig jutott el, mint Fauré és Mozart Requiemje, - ez utóbbit nem sokkal halála előtt vezényelte a budakeszi református templomban. A kórus 2007-ben felvette alapítója nevét, és azóta Zákányi Zsolt Református Vegyeskar néven működik.

Dr. Erdmann Gyula történész, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója, a gyulai Erkel-emlékbizottság vezetője.

Varga Károly, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének nyugdíjas vezető tanára, a Magyar Rádió Zenei Főosztályának nyugalmazott vezetője. A Kossuth Rádió „Ki nyer ma”? – játék és muzsika tíz percben című vetélkedő műsora évekig a budakeszi Erkel Napok Zenei Fesztivál egyik programja volt, melyet Budakeszin mindig Varga Károly vezetett. Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából idén rendezett többfordulós zenei vetélkedőt a Pest megyei általános, ének-zenei általános és alapfokú művészetoktatási iskolák 5.–8. osztályos tanulói részére, szintén Varga Károly vezette.

Dr. Kollár Éva, Liszt-díjas karnagy a Budapesti Monteverdi-kórus alapító karnagya /1972/ és a Nemzetközi Monteverdi Fesztivál művészeti vezetője. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - KÓTA elnöke, a Magyar Kodály Társaság alelnöke. Számos hanglemez felvétel, Tv- és Rádió-adás közreműködője, cikkek szerzője, a magyar zeneoktatási módszer előadója.

Nagyné Starcz Teréz, a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Baráti Köre Egyesület alapítója és elnöke, a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház gondnokaként az Erkel Ferenc Művelődési Központ munkatársa. Elnöke a Budakeszi Hagyományőrző Körnek. „Budakesziért”-emlékéremmel tüntették ki 2006-ban. A német hagyományokért a régióban végzett munkájáért - Zsámbék javaslatára - 2004-ben az Észak-magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége tüntette ki. Budakeszi neki köszönheti a régi hagyományok felélesztését: a nagypénteki körmenetet a Kálvária-dombon, a Halottak napi megemlékezést az Emlékezést keresztjénél, a kórus német énekeit a búcsú vasárnapi nagymisén és Karácsony vasárnapján 2000 óta az úrnapi körmeneten - a háború előtti időkhöz hasonlóan - fúvós zenekar kíséri a kórust a stációknál, havonta egyszer a német nyelvű szentmise szervezése is az ő nevéhez fűződik. A Magyarországi Német Énekkarok Szövetségétől, aminek évekig vezetőségi tagja volt 2008-ban Stefan Kerner-díjban részesült. Vezetője a Budakeszi Edelmann Rezső Vegyes Kórusnak és a Zsámbéki Német Nemzetiségi és a Budajenői Német Nemzetiségi Dalkörnek is.

fotók Salamon László

Képriport a rendezvényről ide kattintva elérhető

Nyomtatás :: Bezárás