Budakeszi > Panoráma
Óriási siker volt a magyarországi ősbemutató

2010-04-08 10:10:19
2873 olvasás

A Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Buda környéki Székelykör vendégeként Budakeszire érkezett gyimesbükki amatőr színtársulat nagy sikerrel szerepelt április 7-én este, közel kétszáz fős közönség előtt, a budapesti Törekvés Művelődési Központban.

A történelmi Magyarország legkeletibb határán fekvő Gyimesbükk lakóinak összefogásával született előadást, A lóhere a búzás kertben című népszínművet az ízes gyimesi csángó tájszólásnak, a tréfás helyzeteknek, az eredeti gyimesi népviseletnek és az amatőr színészek hiteles alakításának köszönhetően nagy tapssal értékelte a népes közönség. A szereplők között volt Gyimesbükk alpolgármestere, egy megyei tanácsos, helyi tanácsosok, pedagógusok, diákok, egészségügyi asszisztens, sőt még két nyugdíjas is, és persze gazdálkodók, háziasszonyok. Még csak Gyimesen adták elő, de ott olyan nagy sikerrel, hogy elindultak vele egy anyaországi "turnéra".

A huszonnyolc fős "színtársulat" családoknál kapott szállást. Az első nap programját a budakesziek biztosították: megismerkedhettek a Zsámbéki-medence és Budakeszi nevezetességeivel. A Székelykör készítette bográcsos ebédet követően Budapesten, a Törekvés Művelődési Központban tartották a népszínmű magyarországi ősbemutatóját.

A Budakeszitől 800 kilométerre fekvő Gyimesi-szorosból érkezett magyar vendégeket április 8-án a telkiek, 9-én a törökbálintiak látják vendégül. Mindkét helyen előadást is tartanak, így a telki Faluházban, a régi Pajtában 8-án 19 órakor, a törökbálinti művelődési házban pedig 9-én 19 órakor ismét megtekinthető az előadás.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány köszönetet mond a saját és a Buda környéki Székelykör tagjainak, Virágh Szabolcsnak, Szenthe Ádámnak, Sey-Pacor Ferencnek (Budajenő), Nagyné Starcz Teréznek (helytörténeti múzeum) és Bayer Bálintnak a vendéglátásban nyújtott segítségért. Az ősbemutatóhoz méltó színpadi körülményekért pedig köszönet illeti Vízi Tibort, Vízi Esztert, Bánhegyi Boglárkát, a jövőre ötven éves Törekvés Táncegyüttes vezetőit és tagjait a Törekvés Művelődési Központ rendelkezésre bocsátásáért és a szíves vendéglátásért.

Koós Hutás Katalin

***

Részlet a falusi pletykás asszonyokat kifigurázó, 1936-ban született népszínműből:

BAKTER: Ha-ha ha! Hát kejed itt?... Hi az ántéját! Ebből a Gyűjtőnéből ugy fój a hazugság, mintha olvasná. Az úton találkozok, ott Görbe Zsuzsánál vélle s kérdem hova? Ő azt, hogy haza s há itt! Áldott Isten! Jaj annak a teremtésnek, ki ejennek a nyelve alá kerül, met úgy elrágja, még madzagnak se lessz jó. Egy miccre békapja, mind a pókot a légy. A másik héjját (Szikránét) es itt találtam küjjel. Én azt es meg, hogy honnét? Ő azt, hogy miközöm? Hüm... Kérdem, hova? Ő azt, hogy előre. Én mérgemben őt fel s ő es ingem fel. Én reja nagy lármát s ő mégnagyobbat. Most ez a másik itt s énes a tagadaját a boszorkányainak!...

GYŰJTŐNÉ: Halgass te hitván! Mi vótál a regiment ezrednél? Levegőfestő, használt koporsó árusitó s miegymás... Ha-ha-ha!

BAKTER: Akármi, de sárkán mind te s Szikráné nem vótam.

GYŰJTŐNÉ: Vén majom. Még ő kezd ki velem, a szemtelen.

BAKTER: Kikérem magamnak! Én nem vagyok szemtelen kérem, met még mind a két szemem megvan, de ha te nem pletykálhatnál Szikránéval együtt, a sok hír kifurná merejibe az ódalatokat. Kinek ejen élő eleven rádiója van, mind tük ketten, mik éjjel-nappal szóllnak, az az ember keresztet vethet az élettyinek osztán. E kapcsolás nékül es fog s mond. Isten legyen irgalmas hova békapcsolódik!...

GYŰJTŐNÉ: No imán kibeszéléd-e magadot, vén lator? Hord el az irhádot, mig a jován lessz, ne perézsmitálj tovább! Még az én kicsi Pistámnak es több esze van, mind neked, pedig a csak 10 esztendős lessz pityókakapáláskor.

BAKTER: Ügyes gyermek a Pisti aszt tudom, met még a nagynak es asszongya te, s fájinul kárinkodik az Istenre, s a nagyemberek ha köszönnek neki, met ő nem, de hát a bornyu az anyjától tanúl.

GYŰJTŐNÉ: Mongy, bolond, mongy. Ez az óra még a tejéd, mind a pap bihalának, vaj szamarának üdőváltozásra, de én vagyok ojan fejérnép s gazdasszon mind tük, a mejen férfijak!

BAKTER: Ne mond, met még eltalálom hinni! Az ojan asszon, aki kemencébe hálassa a lúdakot s osztán más napokon ott süt, a csürkéknek abba a tányérba ad kevertet s vizet, kiből ők esznek; ahol a kutya s macska abból a fazékból eszik, kibe levest főznek; aki minden héten a dagasztó tekenyőbe dörzsöli ki a szennyest; s aki a káposztát úgy sózza el, hogy a nehán hétre megbüdösödik, met nem érti a móggyát, s azután aszongya az urának azétt romlott el, met halottak hetin sózta el, s aki - jó órában legyen mondva - rántáscsinálás közbe es gyertyát árúl , s fájinul a laskába siriti zsebkendő hijján, s a húslevest túrós-rántásosan főzi babérlapival, az ne mongya magát tiszta gazdasszonnak!...

GYŰJTŐNÉ: Csak azétt mondasz ejeneket, met fáj a szüved utánnam!

BAKTER:  Igen-igen. Ugy ver utánnad a szüvem, mind a döglött báráné napos korába. Csakhogy neked "dinstól" kéne ejisze, met erőst keresztbe állnak esment a szemeid, ami métejességet árul el, hanemegyéb a frustokra való decidet ott Náthánnál most vevéd bé, hogy szebbet ámoggyál.

GYŰJTŐNÉ: Halgass! met úgy elmegyek melletted, hogy ábrázat s bajusz nélkül maracc egy miccre! Megértetted?...

BAKTER:  Tőled ki es telik s osztán még az a baj, hogy tüz, jég, betörés, vizárodás stb. ellen tuggya biztositani az ember magát, de a fejérnép körmei ellen nem, pedig e fejjelmúl minden veszedelmet.

fotók: Salamon László

 További képek megtekintéséhez kattintison ide: Képriport az előadásról

 

Kapcsolódó cikkeink:
Katonai emlékhely készül az ezeréves határon - 2010-04-05
Gyimesbükki gondolatok március 15. után - 2010-03-31
Őrház az ezeréves határon - 2009-03-16

 

 

Nyomtatás :: Bezárás