Budakeszi > Kultúra
Az Úr Napja a Corpus Christi ünnepe

2008-05-25 06:38:26
1483 olvasás

Május 25-én, vasárnap Budakeszin a hagyományos úrnapi körmenettel, virágszőnyeggel  ünnepelte a helyi gyülekezet az Oltáriszentség: Jézus Krisztus testének és vérének ünnepét. A virágszőnyeg Budakeszin az év talán legkülönlegesebb és legszebb hagyománya.

    Elkészítésén már kora hajnaltól dolgoztak az arra vállalkozó családok és közösségek a kertekben, mezőkön gondosan válogatva gyűjtött virágszirmok felhasználásával.
    A kitelepítésig a Fő utca teljes szélességében díszítették a lakók a házaik előtt lévő útszakaszt. E szokás leszűkülve bár, de a kommunizmus és az egyházüldözés éveiben is megmaradt: akkor csak a templom körül készülhetett a színpompás virágszőnyeg, amely a környező falvak szokásaitól eltérően nem szórt, hanem gondosan elsimított kőpor alapba virágokból és virágszirmokból művészien kirakott jelképek, változatos minták sorozata, amelyet a körmeneten csak az Oltáriszentséget kezében vivő plébános illethet a lábával.
   

    A katolikus egyházi „mozgó” ünnep a Húsvéthoz igazodik. Az ünnep napja a Pünkösd utáni tizedik nap, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ünneplése a XX. század elején került át az ünnepi csütörtököt követő vasárnapra.
    Története a XIII. század elejéig nyúlik vissza. Szent Júlia, lüttichi apáca magányos imái közben mindig ugyanazt a  átomást látta: a fényes teliholdat megtört sugarakkal. Isteni látomásában azt a magyarázatot kapta, hogy a fénylő hold az egyházat szimbolizálja, a megtört sugár pedig egy ünnepnek a hiányát. Az ünnep tárgya az Oltáriszentség, az Úr Teste és Vére. A fiatal apácából 1230-ban priornő lett és felfedte látomásainak titkát Pantaleon Jakab püspöknek, a későbbi IV Orbán pápának, aki már az egyház fejeként 1264-ben megerősítette az ünnepet, V. Kelemen pápa pedig 1311-ben az egész világra kiterjesztette, kötelező ünneppé tette. Az ünnep még az 1200-as évek végén megjelent Magyarországon és a reformáció előtti időszak legnagyobb ünnepeinek egyike lett szinte karneváli pompával, külsőségekkel megtartott népünnepély.
   

A körmenet a körüljárt terület isteni védelmének biztosítására törekszik, célja a termés bőségének biztosítása, Isten kiengesztelése és kérése, hogy minden bajt és betegséget tartson távol a közösségtől. A körmenettel a résztvevők Istent és az Oltáriszentségben megjelenő Jézust dicsőítik és kifejezik a katolikus egyházhoz való tartozásukat. A körmenet az ünnep leglátványosabb része: a szentmise után meghatározott rend szerint indultak az Oltáriszentséget kísérve a falu négy pontján felállított sátoroltárhoz.
 

Hajdanán a körmenet elején az abban az évben elsőáldozott leányok kosarakból virágszirmot szórtak. A virágoknak és füveknek, amelyet a Szentség elé szórtak, nagy szerepük jut otta gyógyításban, az állati szaporaság varázslásában, a növényi élősdiek üldözésében. Az így megáldott ágakat, virágokat nagy tisztelet övezte, a lakásbeli szentképekre kerültek oltalmazó célzattal. Ezért a körmenet után ki-ki hazavitt belőle csakúgy, mint a sátrak virágaiból, s zöldjéből.
szöveg: Koós Hutás Katalin
fotók: Bánkuti Ákos

Képgalériák
Úr Napja - virágszőnyegkészítés
Úr Napja - körmenet

Nyomtatás :: Bezárás