Budakeszi > Kultúra
Nagy Gáspár: Hullámzó vizeken kereszt

2008-01-06 16:54:59
1557 olvasás

Január 4-én kiállítás nyílt Kőnig Róbert grafikusművész linómetszeteiből, melyeket a művész felkérésére Nagy Gáspár, az egy éve elhunyt Kossuth-díjas budakeszi költő Hullámzó vizeken kereszt címmel foglalt versbe. A kiállítást Korzenszky Richárd tihanyi perjel nyitotta meg a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban Budakeszin.

A grafikák és a versek az ezredfordulón kaptak először nyilvánosságot, amikor Vincze László papírmerítő műhelyéből az ünnepi könyvhétre kikerült a tizenkét linónyomatot és a tizenkét verset bemutató, mindössze ötven számozott példányban megjelent album Hullámzó vizeken kereszt címmel. Az albumban Nagy Gáspár gondolatai németül is olvashatók Kárpáti Pál műfordításában.

A költőre halálának első évfordulóján, január 3-án az Egyetemi Templomban szentmisével emlékeztek. Az évfordulóra Budakeszin rendezett kiállítás ünnepi megnyitóján Nagy Gáspár hangfelvételről maga szavalta el Zbigniew Herbert emlékére című versét az egybegyűlteknek: "A tehetség semmi, elrontható, elpazarolható. / Ami az egész életben számít, az a jellem." / Tanulom ezt Magától nemes úr holtában is / ahogy éltében a testtartás bátor egyenesét / csodáltam mikor a statáriális időkben s azután is / Róma püspökét és a gdański villanyszerelőt / meg az ostromlott várost bátran magához öleli / s konok lengyelként védelmezi a világ szószékein ...

A gimnázium igazgatónője, Kőrösiné dr. Merkl Hilda köszöntötte Tagai István budakeszi polgármestert, Czifra Zsuzsát, a budakeszi önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport- és Ifjúsági Bizottság elnökét, Juhász Juditot, a költő utolsó munkahelyének, a Magyar Katolikus Rádiónak a vezérigazgató-helyettesét, a rádió munkatársait, a művészbarátokat, a családból az özvegyét és Réka lányát, Kőnig Róbert grafikusművészt és feleségét, Lelkes Máriát, Sudár Annamária előadőművészt , Ferencz Éva, Magyar Örökség-díjas énekművészt és végül Korzenszky Richárd tihanyi perjelt, akit megnyitó beszédének megtartására kért fel.

Korzenszky Richárd szerint nem lehet azt a kérdést feltenni, hogy ki volt Arany János, csak úgy kérdezhetünk, ki is Arany János. Nem kérdezhetünk úgy, ki volt Nagy Gáspár, csak úgy kérdezhetünk, ki Nagy Gáspár. Mert ő nem volt, hanem van. Az írástudók felelőssége mellett az írás olvasóinak felelősségére hívta fel a figyelmet, mert a leírt gondolatokat olvasni kell, memorizálni kell és szívbe vésni kell. Keressük azt, ami összetart közösséget, nemzetet: a múltat, a közös történelmet, az igazságot. Merjünk beszélni arról is, hogy ki Nagy Gáspár: egyenes gerincű ember, aki nem függött politikától, tiszta tekintetű ember, akinek volt bátorsága kimondani az igazságot. Arany János Toldi-trilógiájából a hatodik éneket idézte: „Szeresd a magyart, de ne faragd le” - szóla, / „Erejét, formáját, durva kérgét róla: / Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják? / Nehezebb eltörni a faragatlan fát.” Ne simuljunk bele minden idegen divatba. Merjük vállalni, hogy vannak gyökereink, melyek magyar gyökerek, keresztény gyökerek. Korzenszky Richárd számára ezek a gyökerek, a magyarság ezredévnyi szenvedése jelenik meg Kőnig Róbert vonalaiban, és ugyanez sejlik fel Nagy Gáspár soraiban.

Lelkes Mária, a kiállítás egyik rendezője Nagy Gáspár versciklusának hatodik szakaszát a magyar költészet egyik finom művű ékszerének nevezte, amely méltó arra, hogy mindenkinek az egyik imája legyen. Kérésére - Budakeszi nemzetiségi múltjára, a 2389 kitelepítettre való tekintettel - e versszakasz németül is elhangzott.

A kiállítás létrejöttéért Kőrösiné dr. Merkl Hilda köszönetet mondott Kőnig Róbert grafikusnak és feleségének, Lelkes Máriának, Korzenszky Richárdnak megnyitó gondolataiért, Sudár Annamáriának és Ferencz Évának közreműködésükért a műsorban, Szemereki Zoltánnak, Vágújhelyi Pálnak és munkatársainak, Perjési Márta iskolatitkárnak, Szilágyi István és Hornyák István technikai munkatársnak, Mayer Ferencnek a borkóstolóért és mindazoknak, akik a vendéglátáshoz süteményeikkel hozzájárultak. Külön hálával köszönte Hidas Mátyás kuratóriumi elnöknek a Budakeszi Kultúra Alapítvány anyagi támogatását, amely nélkül ezt a kiállítást nem tudták volna megrendezni.

A tárlatot vándorkiállításnak szánják, melynek első állomása a szegedi József Attila Tudományegyetem.
A kiállítás Budakeszin megtekinthető január 31-ig minden nap hivatali időben 8-17 óra között, de időpontegyeztetéssel azon túl is készen állnak arra, hogy megmutassák (tel. 06-23-451-982).

Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos

Képriport a rendezvényről

Nagy Gáspár:Hullámzó vizeken kereszt
König Róbertnek ajánlom

1.
Uram királyom
paripás vonalvitézem
egyedül tiéd az érdem
ha kiszakad tollamból az ének
:
mert helyem már nem találom
hol lehessen én szállásom
bújtatsz nádas rengetegbe
leskeljek magas egekbe
várjam az esti harangszót
Tihany partjain visszhangzót
nézzek aztán két toronyra
mögöttük a telő Holdra
várjam kezdetét a szélnek
súg a nádas ők beszélnek
kik e képeken forogva
kerülnek majdan horogra .
Kőnig Róbert linómetszete
2.
Reggel van mint ezer éve
királyi kos vízhez ballag
vadszeder közt ér a fényre
talpát befonja a harmat
krisztustövis érintené
Ura föntről koronázná
szeme forog a Nap felé
nem vagyok még olyan bárány
ki a háromságot érti
kortyolom vizét tengernek
pannon tónak a legszélén
mit mondanak tengerszemnek
arra lovagló királyok
pogány harcokból győztesen
s könnyeik tavába látok
csak az Isten megsegítsen!
 Kőnig Róbert linómetszete
3.
Test s vér lucskától azt hiszem
kardjuk hajnalra megtisztul
mint a fölkavart nagy vizek
mélyén a forrás legalul
gyapjamba nyírják álmaik
szívük ha imától remeg
bizony a pásztor állhat itt
ki érettem is halni megy.
Jön a Nap s vele István
fölkel minden pogány ellen
Koppány köveit is tisztán
beépíti falba verten
hordatja magasra égig
érjenek föl valahára
a mű ne maradjon félig
Istené legyen a hála.
 Kőnig Róbert linómetszete
4.
Pándzsa forrásvize mellett
áll mons sacer Pannoniae
löszön Vashegy mint a jellem
erősödvén vajon kié
lesz majd a hit aki érti
magyarul az első imát
puer scholasticus égi
szókra indul majd fölkiált:
Uram a te Maurusod
boldogan Mór lesz ha hagyod
királyfi Imre jön elém
csókkal lepi arcomat
liliom zárta esküvés
apja királynak is sokat
mond arról ami még kevés:
szentekből építni falat.
 Kőnig Róbert linómetszete
5.
Várak erődök kövei
idővel kimozdulanak
ellenség zápora veri
s hitében ing az ég alatt.
Ki légyen hát a választott
akit az Úr magának szánt
miképp a fájdalom halott
diával tépi a királyt.
Bakonyos ország félvadon
terem a vad ártatlanul
Imre elé ki liliom
gyökerén agyar megtanul
szenteket és magyart ölni
mert mindig jön majd alkalom:
aki sok azt letörölni
nőjön a csönd s új sírhalom.
 Kőnig Róbert linómetszete
6.
Kőből a súly
vízből a kék
hegyből a csúcs
Napból a fény
nádból a zöld
Égből a Hölgy

Mária ő kire bíztál
fiad után minket István
égi anyát választottál
amikor ott sírva sírtál
minden fiadnak szülője
nemzetednek megőrzője
végül hozzá fohászkodtál
oltalmába ajánlottál
minden élőt s követ rögöt
azt is aki elköltözött.

 Kőnig Róbert linómetszete
7.
Jégre csúsztunk jégre tettek
bűneinkért hányszor dultak
országot hatalmas Isten
tatár török s más hadúrak
akik hitték szabad préda
s könnyű vágta a jég hátán
míg megriad ez a néha
nádban susogó nép árván
de akkor még a hínárból
is előjött a magyar virtus
halként hallgató halakból
fölcsobogott Jézus Krisztus
kereszt került vízre jégre
ahogyan a lobogókra
szent királyok büszke népe
sújt a betolakodókra.
 Kőnig Róbert linómetszete
8.
Kőtengeren kővitorla
úszik bibliai tájban
mintha árnyéka ki volna
tűzve a bazalthegy oldalában
így haladnak fény és árnyék
ezer éve furcsa tárlat
fölöttük repülőn szállnék
vagy mint búcsúzó madárraj
sötét felleget borítva
fehér templomrom egére
de a zúgást a harangét
visszahoznám mindig délre
mert ameddig egy harang szól
és a tájban áll kőkereszt
Isten addig ott araszol
ladikodban s veled evez.
 Kőnig Róbert linómetszete
9.
Szőlőmunkásokat keres
Jóurunk művelni sziklát
a víz fölött az ég veres
derengő napfény amit lát
riasztó bábokat talán
őrizni még a látszatot
hogy élnek ott révoldalán
vámköteles jó magyarok
kik ahogy a Bibliában
termést hoztak még akkor is
ha bár vesszejükben kár van
de a tüke-akropolis
innen lentről ép fürtöket
ád miket Isten sosem un
s megtartja hitükben őket
miként az Evangélium.
 Kőnig Róbert linómetszete
10.
Lásd egybe és lásd külön is
háttal a víznek szivárvány
úszik zöld esőfüggöny-tincs
szétpermetezve a látvány
kapujában ég emléke
mandulafákkal mit üzen
elsötétülő nagy kékje
amikor már esti tüzet
gyújtanak körben csillagok
ezt látod mióta nézed
elbűvölten hogyan ragyog
vízbe hullva annyi fényed
s ér tovább le tófenékig
mint a röntgensugár ahol
átfúródik nádszélig
szépségétől nem nyughatol.
 Kőnig Róbert linómetszete
11.
Ideje már semmi sincsen
oly elfoglalt mint az Isten
ideje ha mégis sok van
fölsuhoghat nádasokban
hajában nagy őszi fények
villódznak már vízen égen
bámulják a parti nyárfák
zöldjük utolsó szivárvány
kortyolgat ott fellegjáró
tavából egy könnyű ráró
csitítja nagy szomját éppen
kettős harang zúg szügyében
a félsziget kulcsra zárva
megcsikordul éjszakára
ladik lánca még eloldva
villan föl a csillagokra.
 
12.
Palástod zöld nád bajlátott
vizeken hullámzó ország
küldettél értünk barátot
hogy teljesüljön a honvágy
szakállam mint a szakállad
szemeim mint a szemeid
velük is királynak látlak
koronafény ha nehezít
kereszted sajogjon égig
mivelhogy értünk az sajog
utadat hajóznám végig
Dunából inna Balaton
bennük hű asszonyod képe
villanó pikkely halakon
csitul vizeknek szenvedélye
s kereszted béke-alkalom.
 

Kőnig Róbert linómetszete

Nyomtatás :: Bezárás