Páty > Kultúra
A zene mindenkié?

2007-09-17 05:53:53
1537 olvasás

A Budakeszi Református Vegyeskar a kórus idén januárban elhunyt alapítója, a Liszt- és Weiner Leó-díjas karnagy, Zákányi Zsolt tiszteletére, halálának féléves évfordulóján, felvette a Zákányi Zsolt Református Kórus nevet. A sokak által szeretett és tisztelt tanár úrtól a kórustagok jóvoltából Kádár Ágota, tavaly végzett lelkes fiatal kántor vehette át a stafétabotot, aki a pátyi református templomban végez szolgálatot, tanít a pestszentlőrinci Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban és karnagya az Újpesti Civil Kórusnak is.

- Hogyan történt a felkérés?
- Valamikor februárban felhívott a lelkészünk Pátyon, hogy Budakeszin egy énekkar karnagyot keres. Engem ajánlott, én pedig örültem a lehetőségnek. A próbákon közelebbről is megismerkedtünk, végül megkértek, vállaljam el vezetésüket. Szívesen elfogadtam a felkérést.
- Mit szeretnél átvenni és továbbvinni elődöd, Zákányi Zsolt céljaiból?
- Sajnos a Tanár urat nem ismertem személyesen, de amióta a kórussal foglalkozom, eljutottak hozzám olyan felvételek, amelyeken láthattam, hallhattam a Zákányi Zsolt által vezetett énekkart. Kívülállóként is feltűnt, mennyire szívből vezényelt, s milyen finoman bánt a rendelkezésére álló „hangszerrel”. A karvezetők megegyeznek az alapelvekben, mert azok a zene, a zenemű természetéből adódnak, a különbségek csak „stiláris” jellegűek lehetnek, amelyek a karvezető-személyiségek különbözőségéből következnek.
- Úgy tudom, a családban sokan vannak zenészek, művészek.
- A zenei tehetség leginkább apai ágon mutatkozott meg. Édesapám az Operaház kórusában énekel, a nagyapám operaénekes volt. A zenei tehetségből húgomnak és nekem is jutott valami, édesanyánktól pedig a zene szeretetét örököltünk. Természetesen ezen örökségek kiművelését kötelességemnek is tartom.
- A kórus repertoárján sok Kodály-mű szerepel, hiszen idén ünnepeljük Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóját. Mit adott Kodály Zoltán a magyar zeneirodalomnak, mi is a "Kodály -módszer" lényege? Sikerült-e megtartani az általa kivívott „zenei nagyhatalmi” pozíciónkat?
- Kodály szemléletének lényege, hogy a zenei nevelést már a gyermek megszületése előtt kilenc hónappal el kell kezdeni.  És ahogy az ember az anyanyelvével kezdi a beszéd tanulását, úgy a zenei oktatást mindenkinek a saját zenei „anyanyelvén” kell elkezdenie. Kodály és Bartók újdonságát az adja, hogy felfedezték a magyar népdal ősiségének szépségét, a magyar népdalok magaskultúrába való beépítése köré épül zenei tevékenységük. Kodály Ádám Jenővel, tanítványával együtt kidolgozta módszerét, amely később Kodály-módszerként terjedt el. Hitte, hogy a XX. század végére felszámoljuk a zenei analfabetizmust, hogy minden iskolás megtanul majd kottát olvasni, ami belépőjegy a zene világába. Mivel az ének-zene készségtárgy, nem mindegy, hogy egy héten hányszor találkozik vele a nebuló, hiszen ahogy a mindennapi mozgással karbantartjuk testünket, úgy az éneklés (zenélés) lelkünket gazdagítja. Ha azonban most megnézzük az iskolákban az ének-zene, vagy éppen a testnevelés óraszámokat, nem várhatjuk, hogy valódi fejlődés mutatkozzék. A Kodály-év kapcsán szomorúan állapíthatjuk meg, hogy mesterünk álma sajnos nem valósult meg, s szégyen, hogy már régen nem Kodály hazája a zászlóvivő a zenei nevelés terén. Vezetőink nem látják be: azért, mert a XXI. század embere egyre több technikai vívmánnyal van körülvéve, ugyanúgy emberi, érző lény, mint bármely más korban, ezért egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a zenével való közelebbi kapcsolat kialakítása. Ennek legegyszerűbb és mindenki által elérhető módja lenne az éneklés, hiszen aki beszélni tud, az énekelni is. Egy-egy kórusban eljuthat olyan közösségekbe, ahol a többiekkel együtt veheti ki részét a zenei élményekből, ami igazán léleknemesítő, felemelő érzés! A mostoha körülmények ellenére is elmondhatjuk azonban, hogy több világszínvonalú amatőr kórussal rendelkezünk, ami többek között kiváló énekpedagógusaink fáradhatatlan munkájának köszönhető, de azért sokat kell még tennünk ahhoz, hogy felzárkózzunk pl. az észtekhez, akiknél majd mindenki tagja legalább egy kórusnak.
- Jövőben hol találkozhatunk a református kórussal?
- Fő feladatunk az egyházi szolgálat a budakeszi református templomban, ahol az ünnepi alkalmakat az énekkar is színesíti. De felkéréstől függően más keresztyén alkalmakon, helyi rendezvényeken is hallható énekkarunk. Ápoljuk testvérkórusi kapcsolatainkat és igyekszünk újakat is kialakítani. A kórus már járt Torinóban és több kárpátaljai településen. Legutóbb, májusban a Kolozsvár melletti Mérára hívott meg az ottani református gyülekezet kórusa a Méra–napokra, ahol a gyönyörű táj, a kedves vendéglátók, a sziporkázó néptáncbemutató, és a különleges népművészeti kultúra mind felejthetetlen élményként marad meg bennünk. Jövőre pedig egy nemrég megismert francia református kórust szeretnénk vendégül látni. Célunk, hogy másokat is bátorítva terjesszük Kodály Zoltán híressé vált felismerését: A zene mindenkié.
Galgóczy Zsuzsa
Foto: Tóth Pál

Nyomtatás :: Bezárás